2013. október 29., kedd



Hangszer

S íme, itt ez a hangszer tökéletes,
Mit ember le tud rajta játszani, bődületes.
Megjelenése kifinomult, elegáns,
Használata a többihez képest egész más.

Hol halkan játszanak rajta, akár egy kisegér,
Mikor olyan érzése van az embernek, mit sem ér.
Abban a pillanatban érzelemmel telt a hang,
Ez az oka annak, ami miatt olyan halk.

De mikor az ember mérges, dühös,
Általában mindent csak hangosan üvölt.
S mikor ez a hangszer bevadul, hangos lesz,
Melyet elhallgattatni, puszta mersz.

Vajon melyik hangszerre is gondolok?
Bevallom, ha gondoltak valamire, nem bolondok.
Ugyanis mindegyik hangszer tökéletesen illik eme sorokra,
De nem tértem ki fontosabb dolgokra.

Mondhattam volna a használatát, színét, méretét,
De akkor nem lenne ez más, csak ellentét.
Akkor az állításom nem lenne igaz, hazugság volna,
S rendes ember nem hazudik- ezt mindenki megtanulta.



1 megjegyzés:

  1. Hey!
    Ez a versed is nagyon tetszett! :) Ilyet tényleg csak olyan tud írni, és olyan is érti meg igazán, aki maga is játszik valamilyen hangszeren :) Csak így tovább! :)
    Beth

    VálaszTörlés