2013. november 17., vasárnap

Egy beteg világ...

A földön harc folyik, vér patakokban,
Haláli nyögések rebbennek a hajnalokban.
Nem teszel ez ellen semmit, világ?!

Nem zavar, hogy családok tömkelege,
Dőlt össze a porba, örökre?
Hát nincs szíved?!

Tetszik, hogy férfiak páncélban feszítenek,
S lángoló szerelmeket elveszítenek?
Miért jó ez neked?!

A földet vér szennyezi, hulla hulla hátán,
S mindez mégis minek az árán?
Te tudod, hogy a semmiért, igaz világ?!

Miért nem teszel ez ellen, hisz te véget tudsz vetni,
Nehéz volna itt rendet tenni?
Vagy csak nem akarod?

Ez nem tisztességes.. Te nem halsz meg soha,
De téged nem zavar, hogy szenvedő sikolyok rebbennek tova!
Mert te beteg vagy!

1 megjegyzés:

  1. Hey!
    Nagyon tetszett ez a versed is, mint a többi! :)
    Tetszett, hogy nem a szerelemről vagy valami általános témáról írsz, és az is, hogy nem ezerszer elmondott és leírt gondolatokat kevertél össze és írtál le, hanem hogy a saját gondolataidat tetted bele a versbe, csak így tovább! :)
    Várom a következő művedet! :)
    Beth

    VálaszTörlés