2013. november 3., vasárnap



Félelem


Ha elvesztél, s nem tudod mi tévő légy,
Bármit tehetsz, de semmiképp se félj!
Mert a félelem démona ebből él,
Neki nincs is jobb étel a félelemnél.

Mégis féltél, pedig én szóltam!
Minden szabályt az agyadba szórtam.
De te nem tettél nekik eleget, s tessék,
Te tettél azért, hogy az életed elessék.

A démon előbújt barlangjából,
S lakmározott félelmed minden tartalmából.
De te ettől csak jobban féltél,
Ez volt a legnagyobb baj, míg éltél.

Rettegtél mindentől, féltél az árnyéktól,
Pedig attól nem kell…No, de az árnyaktól!
Ez okozta veszted, valld be te gyáva,
Úgy viselkedtél, mint egy megtiport, elhagyott árva.

Pedig a segítség úton volt, de te nem bírtad,
Életedet a magány falára felírtad.
S mikor a segítő kéz érted nyúlt,
Nem talált mást, csak csontot, s bút.

1 megjegyzés:

  1. Hey!
    Hm, ez érdekes vers volt! Bár nem tudtam magam annyira beleképzelni, de mégis tetszett. Jó a megfogalmazás, és a téma is. :) Csak így tovább! :)

    Beth

    VálaszTörlés