Miért nézem őt, mint az éji napot,S miért írok le minden gondolatot,
Mi hozzá köt, s én ezt miért élvezem?
Lehetetlen.. Szerelmem lángját nem élvezhetem.
Olyan, mint a rossz csendem,
Mely észrevétlenül szívja ki belőlem a maradék lelkem,
S most, hogy világom nincsen már,
Szívem sötét fényére csak a gonosz vár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése