De viszonylag hamar sikerült vonzódnom hozzá,
Pontosabban hozzád.
Tetszett hangja, stílusa, szeme fénye,
Mely miatt nem számítottam ilyen fájdalmas végre,
Mégis elérted célod.
Beléd szerettem, de te ellöktél magadtól,

Mint a könnyek arcomon.
S csak vártam, hogy látod majd, mit tettél,
De be kell látnom, teljes mértékben te nyertél,
Sikerült összetörnöd.
Soha többé nem süt már nekem a nap,
Ó, mocskos világ, hogy lehettem ilyen balgán vak?
Hiszen én hittem benned!
Becsaptál, s hangod éle már nem olyan volt mint a régi,
Már nincs meg benne az a lágy dallam, mely sérülékeny lelkem védi,
Érdes, s szívembe mar.
Csitt, nem akarlak többé hallani,
Nem tudom miért kellett ennek ennyi ideig tartani,
De már elengedlek.
Szirénekkel bíró fagyos hangod már nincs rám hatással,
Próbáld ki ezt a stílust inkább valaki naivabb mással,
Hátha ő nem látja rothadó lelked.
Próbáltam megmentőd lenni, ám te nem engedted,
Nem sikerült meggyógyítanom, elnyernem szereteted,
Így csak romlasz tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése