Ajka mozdul, cigaretta doboz koppan,fehér csík előtt az öngyújtó lángja lobban.
Érzem az illatát, füstje olyan mint a szivárvány,
holdnak fénye csillog a szivarján.
Nem látja, hogy nézem, hogy is látná,
Szerelmem halk sóhaja pedig csakis azt kívánná,
hogy lássa mit is akar kérődző, megtört lelkem,
Muszáj minden érzésem vöröslő vérbe temetnem?
Felállt helyéről, majd arrébb állt,
de tekintetében a fény türelmetlenül csak várt és várt,
S mikor láttam, hogy feladná, menni készül,
elszomorodtam, s vártam, hogy mégis meglásson végül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése