A mennyország csak rád vár, téged keresnek,
S te mégis itt vagy, itt, hol nem szeretnek.
Miért nem mész haza, kósza angyal?
Itt nincs helyed, csak kínzod tökéletesen tiszta lelked,
Gonosz tekintetek lesik, mikor következik be fájdalmas veszted.
Hogy bírod ki, kósza angyal?
Sok jót teszel, s mégis mindenki teljes szívből utál,
Nem fáj szíved az otthon kellemes melege után?
Miért vagy még itt, kósza angyal?Csak egyetlen ember szeret, ám azt sem veszed észre,
Ó mondd, miért vágysz mégis fájdalmas, mártír végre?
Tán egyedül vagy, kósza angyal?
Én esküszöm, tiszta szívem mélyéről, segítek,
S te mégis hazug emberek szerelmének lángját elkéred.
Hallgass rám, kósza angyal!
Menj haza, itt az emberek életedre törnek,
Véres vasvillákkal, hangos kiabálással mind-mind megölne.
Fuss, fuss, kósza angyal!
Nincs itt helyed, menekülj, majd én védelek,
Szállj vissza, vár rád a megérdemelt, tökéletes életed.
S hogy velem mi lesz, kósza angyal?
Nézz mélyen magadba, s légy őszinte,
Sajnálnád azt, ki szerelmét titkon őrizte?
Érdekelne, egy szakadt földönfutó, egy senki,
Mikor te magad angyal vagy, tökéletes, s isteni?
Ez halott ügy, kósza angyal...
Te fönn élvezed az otthon melegét,
Mikor én pokolban égek el mindenért,
Mert olyas valakit szerettem, kit sosem szabadott,
Hisz nekem életet maga az ördög adott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése